| |
|
|
|
Néhány
szó az íróról
|
|
Gyerekkorában
még sokkal inkább érdeklődött a tudományok, mint a művészetek iránt. Első
komoly elhatározása, hogy író akar lenni, tízéves korában fogalmazódott
meg benne. Egy iskolai fogalmazására „tízből tizet” kapott tanárától, Mr.
Halfordtól – állítólag ez volt az egyetlen alkalom, amikor Mr. Halford „tízből
tizet” adott.
Egyetemi éveit Cambridge-ben töltötte. Azonban még az egyetem
előtt ill. alatt úgy döntött, körbestoppolja Európát. Az utazáshoz szükséges
pénzt érdekesebbnél érdekesebb alkalmi munkákkal kereste meg. Huszonkét
évesen hagyta ott Cambridge-et. Ekkor döntötte el végérvényesen, hogy
író lesz, és úgy érezte, meg is van minden esélye arra, hogy tervei valóra
váljanak.
Három évre rá megismerkedett Simon Brett-tel, és közösen határozták el,
hogy készítenek egy science-fiction komédiát, melyet majd bemutatnak a
rádióban, ahol Simon dolgozott. Végső soron ez vezetett a Galaxius Útikalauz
Stopposoknak c. könyv megszületéséhez.
Világszerte tartott természetvédelmi előadásokat élőben és a
médiában, és a Dian Fossey Gorilla Alap és az Orrszarvúk Nemzetközi Megmentéséért
Alapítvány támogatója volt.
Élete váratlanul, 49 évesen ért véget. 2001. május 11-én reggeli
torna közben szívrohamot kapott. Az újraélesztésére tett valamennyi kísérlet
sikertelenül végződött. Hatéves kislánya Polly, felesége Jane, édesanyja,
megszámlálhatatlan családtag, barát, és ezer meg ezer rajongója és tisztelője
osztozott az iránta érzett gyászban.
|
| |
|
|
|
Galaxis
Útikalauz Stopposoknak
(Részlet
az előszóból)
|
|
"Messze
kinn a Galaxis Nyugati Spirálkarjának soha fel nem térképezett isten háta
mögötti zugában található egy sehol sem jegyzett sárga nap. Durván kilencvenmillió
mérföldre tőle kering egy tökéletesen jelentéktelen, kékeszöld bolygócska,
melynek majomtól eredő civilizációja oly döbbenetesen primitív, hogy a kvarcórát
még mindig pompás dolognak tartja. Ez a bolygó a következő problémával küzd
vagy inkább küzdött: az ott élők többsége ideje nagy részében boldogtalan
volt. Számos megoldást javasoltak a probléma gyógyítására, ezek azonban
többnyire zöld és piros hasú papírok mozgásához kapcsolódtak, ami meglepő,
hiszen végül is nem a színes papírok voltak boldogtalanok. Így hát fennmaradt
a probléma: jókora tömegek voltak elkeseredve, és sokan közülük nyomorúságosan
érezték magukat, még azok is, akiknek volt kvarcórájuk. Többen mindinkább
úgy vélték, hogy kár volt lejönni a fáról. Mások egyenesen azt állították,
hogy felmenni is kár volt rá, jobb lett volna, ha ki se bújnak az óceánból.
Ám egy csütörtöki napon, csaknem kétezer évvel azután, hogy valakit felszögeztek
a fára, mert azt mondta, milyen remek is lenne, ha az emberek a változatosság
kedvéért kedvesek volnának egymáshoz, egy Rickmansdorfi kávéházban magányosan
üldögélő lány rájött, hol volt kezdettől fogva a hiba, és hogyan lehetne
a világot kellemessé és széppé tenni.
[…]
Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe:
GALAXIS Útikalauz Stopposoknak.
Ez nem földi könyv. Sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően
egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett
figyelemre méltó." |
| |
|
|
| Kritikák |
|
|
| |
|
|
| Legeza
Ilona irodalmi honlapja |
|
„Kissé
túlbonyolított cselekményű, helyenként fergetegesen szellemes, intellektuális
rájátszásokkal teli, de mindenképp optimizmust sugárzó, fanyar humorú sci-fi.”
|
| |
|
|
| Mioni |
|
Sci-fi
minden mennyiségben. Úgyhogy nem biztos, hogy elnyeri azoknak a tetszését,
akik nem rajonganak a témáért, de ki tudja. Mikor véleményeket olvastam
a trilógiáról, legtöbbször így kezdődtek: „A világ legviccesebb könyve...”
Azt hiszem, ez elég sokat elmond a hangulatáról. Tehát elsősorban nevetni
fogsz, ha elolvasod, de azért szerintem vannak benne elgondolkodtató dolgok
is. |
