Douglas Noel Adams (1952-2001)

     

Néhány szó az íróról

 

  Gyerekkorában még sokkal inkább érdeklődött a tudományok, mint a művészetek iránt. Első komoly elhatározása, hogy író akar lenni, tízéves korában fogalmazódott meg benne. Egy iskolai fogalmazására „tízből tizet” kapott tanárától, Mr. Halfordtól – állítólag ez volt az egyetlen alkalom, amikor Mr. Halford „tízből tizet” adott.

Egyetemi éveit Cambridge-ben töltötte. Azonban még az egyetem előtt ill. alatt úgy döntött, körbestoppolja Európát. Az utazáshoz szükséges pénzt érdekesebbnél érdekesebb alkalmi munkákkal kereste meg. Huszonkét évesen hagyta ott Cambridge-et. Ekkor döntötte el végérvényesen, hogy író lesz, és úgy érezte, meg is van minden esélye arra, hogy tervei valóra váljanak.
Három évre rá megismerkedett Simon Brett-tel, és közösen határozták el, hogy készítenek egy science-fiction komédiát, melyet majd bemutatnak a rádióban, ahol Simon dolgozott. Végső soron ez vezetett a Galaxius Útikalauz Stopposoknak c. könyv megszületéséhez.

Világszerte tartott természetvédelmi előadásokat élőben és a médiában, és a Dian Fossey Gorilla Alap és az Orrszarvúk Nemzetközi Megmentéséért Alapítvány támogatója volt.

Élete váratlanul, 49 évesen ért véget. 2001. május 11-én reggeli torna közben szívrohamot kapott. Az újraélesztésére tett valamennyi kísérlet sikertelenül végződött. Hatéves kislánya Polly, felesége Jane, édesanyja, megszámlálhatatlan családtag, barát, és ezer meg ezer rajongója és tisztelője osztozott az iránta érzett gyászban.

     

Galaxis Útikalauz Stopposoknak

(Részlet az előszóból)

  "Messze kinn a Galaxis Nyugati Spirálkarjának soha fel nem térképezett isten háta mögötti zugában található egy sehol sem jegyzett sárga nap. Durván kilencvenmillió mérföldre tőle kering egy tökéletesen jelentéktelen, kékeszöld bolygócska, melynek majomtól eredő civilizációja oly döbbenetesen primitív, hogy a kvarcórát még mindig pompás dolognak tartja. Ez a bolygó a következő problémával küzd vagy inkább küzdött: az ott élők többsége ideje nagy részében boldogtalan volt. Számos megoldást javasoltak a probléma gyógyítására, ezek azonban többnyire zöld és piros hasú papírok mozgásához kapcsolódtak, ami meglepő, hiszen végül is nem a színes papírok voltak boldogtalanok. Így hát fennmaradt a probléma: jókora tömegek voltak elkeseredve, és sokan közülük nyomorúságosan érezték magukat, még azok is, akiknek volt kvarcórájuk. Többen mindinkább úgy vélték, hogy kár volt lejönni a fáról. Mások egyenesen azt állították, hogy felmenni is kár volt rá, jobb lett volna, ha ki se bújnak az óceánból. Ám egy csütörtöki napon, csaknem kétezer évvel azután, hogy valakit felszögeztek a fára, mert azt mondta, milyen remek is lenne, ha az emberek a változatosság kedvéért kedvesek volnának egymáshoz, egy Rickmansdorfi kávéházban magányosan üldögélő lány rájött, hol volt kezdettől fogva a hiba, és hogyan lehetne a világot kellemessé és széppé tenni.
[…]
Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe:
GALAXIS Útikalauz Stopposoknak.
Ez nem földi könyv. Sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemre méltó."
     
Kritikák    
     
Legeza Ilona irodalmi honlapja   „Kissé túlbonyolított cselekményű, helyenként fergetegesen szellemes, intellektuális rájátszásokkal teli, de mindenképp optimizmust sugárzó, fanyar humorú sci-fi.”
     
Mioni   Sci-fi minden mennyiségben. Úgyhogy nem biztos, hogy elnyeri azoknak a tetszését, akik nem rajonganak a témáért, de ki tudja. Mikor véleményeket olvastam a trilógiáról, legtöbbször így kezdődtek: „A világ legviccesebb könyve...” Azt hiszem, ez elég sokat elmond a hangulatáról. Tehát elsősorban nevetni fogsz, ha elolvasod, de azért szerintem vannak benne elgondolkodtató dolgok is.

 

A Galaxis Útikalauz Stopposoknak trilógia a világ egyetlen ötrészes trilógiája.
A sorozat további kötetei:

Vendéglő a Világvégén

 

Az Élet, a Világmindenség, Meg Minden

 

Viszlát, és kösz a halakat!

 

Jobbára Ártalmatlan

 

Vissza